virag1.jpg (4261 bytes) A Sárvíz kistérségi együttműködés története
rcs_1.jpg (1179 bytes)
A Sárvíz Kistérség elhelyezkedés

Fejér megye középső és déli részét észak-dél irányban átszelő Sárvíz völgye a Sárvíz (Nádor csatorna) és Malom csatorna mentén elhelyezkedő természetvédelmi területekkel érintett kistáj.

A két védett terület a Rétszilasi- halastavak Természetvedelmi Terület, mely 1997 óta a ramsari madárvédelmi egyezmény nemzetközi jelentőségű vizes területeinek jegyzékében is szerepel, és a Sárvíz völgye Tájvédelmi Körzet.

A terület a Dunántúl legjelentősebb ökológiai folyosójának része. A zöld folyosó a Duna-völgy folytatásaként, a Ferencmajori-halastavakon, a tatai Öreg tavon, Csíkvarsai-réten és a Pákozdi-tározón, az északi Sárreten, a Velencei- tavon és a Dinnyési-Fertőn át, majd a Sárvíz-völgyében található természetes vízállasokon és a mesterséges tavak fűzérén keresztül újra a Dunához csatlakozik.

A különleges természeti adottságok, domborzati és vízrajzi viszonyok a Kárpát- medence geomorfológiai fejlődésének következményei. A térség legnagyobb értéke gazdag madárvilága, de emellett számtalan védett növényi ritkasággal is elkápráztatja az idelátogatókat. A táj képéhez szorosan hozzátartoznak a csatornák mentén kialakított, halastavakat körülvevő, összefüggő, nagy kiterjedésű nádasok, gyékényesek, mocsarak. Az utóbbi évek vadgazdálkodásának következtében ismét elszaporodtak a vadon élő állatok

A terület tájképi megóvása mellett a kistáj kilenc települése jelentős hangsúlyt helyez a természeti és folklorisztikus értékek bemutatására.

Együttműködés a Sárvíz Kistérségben

1994. január 28-án írták alá Aba, Káloz, Sárkeresztúr és Soponya polgármesterei azt a szerződést, amely hivatalos formába öntötte az 1990 óta elindult és egyre szélesedő együttműködést. Az 1994-ig terjedő időszakot a különböző egyesületek közös programjai, az oktatási intézmények kapcsolatfelvétele (közös vetélkedők, konferenciák), valamint a polgármesteri hivatalok igazgatási társulásai jellemezték.

1994 szeptemberében jött létre a Sárvíz Művészeti Alapiskola, amely szintén az együvé tartozás érzését erősíti, és ahol ma már közel 900 gyermek ismerkedik a legkülönbözőbb művészeti ágakkal. Az iskola abai központtal több településen működik.

Az oktatás, a kultúra, a sport és a civil szféra területén kialakult kapcsolatok természetes folytatása volt 1995-ben a szerződés kibővítése kommunális, infrastrukturális és gazdasági együttműködéssel. A települések vezetői felismerték annak jelentőségét, hogy a négy községben összesen több mint tízezren laknak, így a települések kedvező elhelyezkedése miatt érdemes egységesen fellépni akár a beruházási, akár a fogyasztási piacon. Ma már a "kilencek"-ké bővült Sárvíz Kistérség lakóinak száma 17000 fő felett van.

A 1997-ben a Sárvíz társuláshoz további három település (Csősz, Kisláng, Sárszentágota) jelezte a csatlakozási szándékát. 1998-ban a Gorsiumról nevezetes Tác csatlakozott. Az elvi nyilatkozatokon felül azonnal nagy volumenű közös beruházásokról is döntés született:

  • Közös vízbázis kialakítása Soponya-Csősz, valamint Sárkeresztúr-Sárszentágota vonatkozásában
  • Közös szennyvíztisztító telep megépítése

A "NYOLCAK" által 1998. márciusában aláírt megállapodásban az együttműködés területeit tovább bővítenénk a közbiztonsággal, a közigazgatással, egészségüggyel és a szociális ellátással. 1998. decemberétől a Gyermekjóléti Szolgálatot közösen szervezték meg a települések szakmai civil szervezet közreműködésével.

Az igazgatás területén is hosszú évekre nyúlik vissza a községek együttműködése. Az építésügyi feladatokat hatósági társulás formájában látják el, a belső ellenőrzéseknél is igénybe veszik egymás segítségét, a 2000-es évtől pedig egy térségi menedzsert alkalmaznak.

Hosszú távon a német kistérségi modell irányába szeretne elmozdulni a szövetség, amelynek a lényege, hogy az együtt hatékonyabban végrehajtható feladatokat ne szétaprózottan, hanem közösen kell megoldani. Ezáltal komoly anyagi erőforrások szabadulnak fel valamennyi település számára, valamint az önkormányzati feladatokat magasabb színvonalon lehet ellátni, így a lakosság nagyobb megelégedésétől kísérve működhetnek a képviselő-testületek.

A 2000. év második felében kezdődött meg az együttműködés kiterjesztése és a laza szövetség átalakítása Területfejlesztési Tanáccsá, amely ritkaságszámba megy Magyarországon hasonló méretű településszövetség esetében. Ez újabb szerződés megkötését jelentette, melyhez már Sáregres község is csatlakozott